A Sajó madarai: a szürke gém
A Sajó vízitúrák során leggyakarbban látott, és legkönnyebben beazonosítható madara a szürke gém. Ismerjük meg közelebbről is ezt a fenséges madarat!
Hogyan néz ki a szürke gém?
A szürke gém nevéhez illően alapvetően szürkés színezetű. Nyaka és feje fehéres, a szeme mögül induló pedig fekete. A bóbitával még nem rendelkező fiatal egyedek feje sötétszürke. Evezőtollai feketék, szárnyfedői sötétszürkék. Csőre sárga, de költési időben narancssárgává válhat. Hossza mintegy 90–98 centiméter, szárnyfesztávolsága 175–195 centiméter között mozog. Testtömege 1–2 kilogramm.
Az szürke gém életmódja
A szürke gém részben vonuló madár. Az észak-európai – és részben a közép-európai – állomány télire Afrikába, a Szaharától délre eső vidékre vonul. Viszonylag későn indul, és korán érkezik: Magyarországon február és október között figyelhetjük meg. A magyarországi állomány egy része itt tölti a telet.
Alapvetően társas madár, bár egyedül vadászik. Táplálékkeresés közben akár 30 kilométerre is eltávolodhat pihenőhelyétől, és nem ritka, hogy táplálékban gazdag helyeken tömegesen bukkan fel. Előszeretettel dézsmál meg halgazdaságokat és kerti tavacskákat.
Röpte közben feltartott feje, S alakban behajtott nyaka és hátranyújtott lába a gémfélék jellemzője, ami megkülönbözteti őket a gólyáktól, a darvaktól és a kanalasgémektől, melyek előre kinyújtott nyakkal repülnek. Repülése lassú, nehézkes. A szürke gém jellegzetes hangja az érdes, recsegő „kraank” kiáltás. Fészkelőhelyén olykor csőrét csattogtatva ad hangot. A szürke gém lassú szárnycsapásokkal repül és időnként rövid ideig siklik a levegőben. Néha kering a levegőben, ilyenkor komolyabb magasságokat is elérhet, de nem olyan gyakran teszi ezt, mint a gólyák. Tavasszal és esetenként ősszel is jóval magasabbra emelkedik, mint a gémtanya és ilyenkor pár után kutat, majd a párzást megelőző bemutató során manővereket, illetve zuhanórepülést mutat be. A szürke gémek gyakran fákon gubbasztanak, ám idejük jelentős részét a földön töltik, mozdulatlanul ácsorogva hosszú ideig, gyakran egy lábon egyensúlyozva.
A szürke gémeknek meg van az a képességük, hogy városi körülményekhez is tudnak alkalmazkodni, olyan helyeken, ahol fészkelőhelyet és táplálkozási lehetőséget találnak maguknak. Hollandiában a szürke gémek az utóbbi évek során számos városi életteret birtokba vettek. Az olyan városokban, mint, amilyen Amszterdam is a gémek mindig is jelen voltak és alkalmazkodtak a modern városi élet körülményeihez. Ugyanúgy vadásznak, mint máshol, de gyakran felbukkannak utcai vásárok és büfék környékén. Néhány egyed kihasználja, hogy az emberek etetik őket az otthonaiknál kihelyezett etetőkből, vagy kapnak halakat a horgászok, halászok zsákmányából. Kisebb mértékben ugyan, de hasonló viselkedésmód alakult ki Írországban. A díszhalakkal teli kerti tavak csábítóak a szürke gémek számára, és lehetőséget biztosítanak a fiatal egyedek számára, hogy elsajátítsák a könnyű prédák elejtésének módjait.
Mit eszik a szürke gém?
Élőhelyén - mocsarak, folyók, tavak partján - rokonaihoz hasonlóan halakkal, kétéltűekkel, csigákkal, hüllőkkel, kisemlősökkel, rákokkal, rovarokkal táplálkozik. Vadászati stratégiája a gyorsaságra és a kivárásra épül: mozdulatlanul áll a sekélyesben, várva az áldozatot, majd hegyes csőrével lecsap. Olykor úsznia is kell, ami nem okoz neki gondot. Megfigyelések bizonyítják, hogy a gémek időnként elkapnak és elfogyasztanak kis testű madarakat is, például kiskacsákat.
Pihenés közben nyakát gyakran S-alakban tartja. A kisebb halakat gyorsan lenyeli, míg a nagyobb zsákmányokat, mint, amilyen az angolna, kiviszi a partra, ahol csőrével apróbb részekre tépi, majd elfogyasztja. Gyakran a még élő prédát a földhöz vágja. Kisebb madaraknál a zsákmányt a csőrébe veszi annak nyakánál fogva, hogy így fojtsa meg azt, mielőtt egészben lenyelné.
Az szürke gém szaporodása
A szürke gém telepeken fészkel, melyeket általában ártéri erdőkben, fák koronájában épít, de olykor nádasokban vagy sziklákon. Időnként más fészkelőhelyet is kiszemelhet magának, mint például kisebb fákat, bokrokat. Gyakran más gázlómadarakkal közösen alkot telepeket. A telepeken minden hímnek megvan a maga területe a jövendő fészek körül, amit hevesen védelmez a többi hímmel szemben. Amíg párra nem akad, a hím hangos kiáltásokat hallat, tojó közeledtére pedig nyomban pózolni kezd: nyakát kinyújtja, csőrét az égnek emeli. Ha a tojó közeledik, a hím lehajtja fejét, és csattogtatja a csőrét.
A pár fészke alapvetően gallyakból, nádszálakból készül. A szürke gémek ugyanazt a fészket használják évről évre, míg az meg nem semmisül. Fészkét kezdetben apró gallyakból rakja, melyet egyre több anyaggal pótol ki minden évben. Belsejébe apró gallyakat, gyomok, fűfélék gyökérlabdáját, nádat helyez. A fészeképítés anyagát a hímek gyűjtik, míg a tojók az építési munkálatokat végzik. A párzásra február és június között szokott sor kerülni.
A szürke gém vente általában csak egyszer költ, és enyhébb időben akár már február végén megkezdődhet a tojásrakás, azonban erre rendszerint csak márciusban kerül sor. A fészekalj 3-6 tojásból áll, bár feljegyeztek kettő, illetve hét tojásból álló fészekaljat is. A tojásoknak matt zöldeskék színe van, méretük 60x43 mm. A tojásokat normális esetben két napos időközönként rakja le a tojó, és a költési időszak általában már az első, vagy a második tojás lerakását követően elkezdődik, ezért a szürke gém fiókák kisebb időeltolódással kelnek ki. A pár mindkét tagja részt vesz a költésben, ami mintegy 24-25 napig tart. A kikelt fiókák táplálásában is mindkét szülő részt vesz. A fiókák 7-8 héten belül megtollasodnak. Táplálékban szegény években előfordul, hogy csak az idősebb utódokat nevelik fel szüleik, a gyengébbek pedig elpusztulnak.
A szürke gém magyarországi állománya mintegy 2500–3500 fészkelő párra tehető, és stabilnak minősül. A vadon élő egyedek átlagosan várható életkora mindössze 5 év körül mozog. A fiókák mintegy egy harmada éli csak meg a második életévét, mivel sok fiatal egyed esik a ragadozó állatoknak zsákmányul.
Védett állat a szürke gém?
A szürke gém állománya egész Európában – Magyarországon is – stabilnak tekinthető, ezért a Természetvédelmi Világszövetség a nem veszélyeztetett fajok közt tartja nyilván. Mindazonáltal Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint.
