A Sajó folyó
Az utóbbi években egyre csak növekszik a Sajó folyó iránt érdeklődők száma, melynek nyilvánvaló okai az egyre javuló vízminőség, a vízi környezet megnyugtató ereje, a horgászat nyújtotta kikapcsolódás öröme, és a szép, érdekes folyószakaszok nyújtotta élmények kimeríthetetlen tárháza.
Ismerjük hát meg a Sajó folyót közelebbről is…
A Sajó Magyarország kilencedik legbővebb vizű felszíni vízfolyása, ennek ellenére azonban nem mindig örvendett ekkora népszerűségnek, mint napjainkban.
Néhány évvel (évtizeddel) ezelőtt a nagy mértékű szennyezettségének köszönhetően sajnos nem volt túlzottan vonzó útvonal a vízitúrázók körében. Amikor a szlovák papírgyárak még üzemeltek és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is az ország legjelentősebb nehézipari központja volt, rengeteg szennyező anyag került a folyó vizébe.
Az elmúlt 1-2 évtizedben azonban jelentősen javult a helyzet. A Sajó folyó vízminősége ma már I-II. osztályú, nyáron kellemesen meleg – 20-24 fokos –, és fürdésre is alkalmas. Azonban fürdőzéskor nem árt az óvatosság, mivel a víz mélysége okozhat meglepetéseket: az átlagosan 0,8-1,2 méter mély meder helyenként akár 3,5 méteres is lehet!
A Sajó folyó vízjárása gyorsnak mondható, áradáskor órák alatt akár 1-2 métert is emelkedhet! A partja inkább kavicsos, de sok helyen előfordul homokos föveny is.
Honnan ered a Sajó folyó?
A Sajó Szlovákiában, a Gömör-Szepesi-érchegységben, a Stolica-hegy oldalában, 1220 méter tengerszint feletti magasságban ered. Hossza: 223 km, magyarországi szakasza 125 km; 800 méteren határfolyó Szlovákiával. Vízgyűjtő területe: 12708 km2, amelynek zöme Szlovákiában van.
A Sajó folyó Sajópüspökinél lép be Magyarországra. Itt a mederesés hirtelen nagymértékben csökken, viszont szélessége megnő (20-80 méter szélesség jellemzi a magyarországi szakaszt), ezután keleti irányba folyik. Északon a Galyaság hegyei-dombjai, majd délen a Bükk nyúlványai határolják. Sajókaza után délkeletnek fordul. Az egyik oldalán továbbra is a Bükk-hegység, a másikon a Cserehát szélső vonulata határolja. Miskolcnál ér ki a lapályra. Jelentősebb mellékfolyói: szlovák területen a Rima, magyarországi beömléssel a Bódva, valamint a Hernád. Átlagos vízhozama 60-65 m3/sec, hordaléka nagy mennyiségű kavics és iszap. A folyó esése a Hernád torkolatig viszonylag nagy (50-70 cm/km), onnan viszont fokozatosan csökken. A víz folyási sebessége 2-5 km/óra.
A Sajó folyó Tiszaújváros mellett torkollik a Tiszába.
Hogyan nőhet a Sajó folyó magyarországi szakaszának hossza még napjainkban is?
A folyó magyarországi szakaszának összefüggő szabályozására és hajózhatóvá tételére vonatkozóan az 1930-as években elkészültek az előzetes tervezetek, azonban a II. világháború során felmerült költségek átcsoportosítása miatt ezek jelentős része megmaradt pusztán tervszinten.
Ennek köszönhetően a Sajó folyó (a borsodi iparvidékhez közeli szakaszok kivételével) még napjainkban is csak részben szabályozott. Ugyan több ponton is létesítettek középvízi szabályozási műveket, azonban ezeket (a nem megfelelő építési technika vagy helyszín miatt) a folyó több helyen kikezdte, elrombolta. Néhány kanyarulatát ugyan „megnyírbálták” a mederszabályozások, de a nagyfokú, erőszakos változtatásoktól szerencsére megmenekült, így – átfogó töltések hiányában – ma is folyamatos a természetes kanyarulatfejlődés és ezzel együtt jár a Sajó hosszának növekedése is.
Honnan ered a Sajó név?
Mivel a folyó egyik ága az úgynevezett Sós-völgyből (Szlanszka dolina) ered, innen kaphatta nevét: Sav (só) + Jo (patak) az Árpád-kori nyelvállapotnak megfelelően. (Finnül folyót jelent: még ma is használatos a „joki”, de a magyar nyelvben már csak néhány földrajzi név, így például a Sajó, a Hejő, valamint a Berettyó neve őrzi.) Így tehát a magyar neve a Sajó, és a szlovák neve a Slaná is „sós folyót” jelent.
Egy másik feltevés szerint a lehetséges eredete az ótörök čaj (kis folyó) szóból is adódhat, mivel az ótörök-magyar viszonylatban gyakori a č-s hangmegfelelés példája.
Miért is szeretjük annyira a Sajót?
A Sajó szép és változatos folyója hazánknak. Áradáskor a medrét – a benne lévő akadályokkal együtt – mindig megváltoztatja. Számos sziget, bedőlt fák, vadregényes táj, helyenként vadvíz jellegű sodrás teszi élvezetessé a vízitúrázást, ugyanakkor – azokon a helyeken, ahol a vízfolyás lassabb – pihenésre, feltöltődésre is kiválóan alkalmas. Érdemes ide ellátogatni!
Amennyiben személyesen is szeretnéd megtapasztalni, milyen kalandokat nyújthat Neked a Sajó, várunk szeretettel vízitúráinkon!
